2017 – A kommunizmus újrafeltalálásának éve

Share

Fiatalkorunkban sokan ábrándozunk arról, hogy saját helyet csinálunk, amit be lehet lakni, és ahol közösségi vágyakat lehet megvalósítani. Aztán sokat romlott a helyzet a keleti fronton, a szövetségesek pedig partraszálltak Normandiában, és így odalett minden nemes tervünk! No, de félre a tréfával, hiszen beszélgetőtársaink, Jákob és Sára nem véletlenül jöttek le a budai dombok közül ebbe a kies, régen szebb napokat látott, mégis lerobbantságában is gyönyörű nyolcadik kerületi utcába, ahol az interjú zajlik. A pezsgő és felkapott „Páva” közösségi tér alapítói az őket körülvevő világot akarták egy kicsit szebbé, jobbá tenni. Ismerjük meg őket!

Mikor kezdtétek, és miért ezt a formát választottátok?

S: 1919-ben. Mert ez az egyetlen és üdvözítő igaz megváltó világideológia!

J: Illetve mi konkrétan 2012-ben, amikor a Milla kezdett kifulladni. Úgy éreztük, végre tennünk kell valami konkrétat, amivel emberibbé varázsolhatjuk ennek az embertelen rendszernek a mindennapjait. Így jött az ötlet, hogy csináljunk egy termelő üzemet, amelyben végre nem a tőkések szívják fel a munkások véres-zsíros verítékét, hanem mindenki egyben tulajdonosa is a gyárnak. Hosszas viták és egyeztetések, felmérések – körbekérdeztük, ki mihez ért közülünk, mit tudnánk gyártani – lettünk végül inkább romkocsma, azaz közösségi tér.

Volt valamilyen előképetek, vagy van kitől tanulnotok, akár itthon, akár külföldön?

S: Marx, Engels, Lenin… Fekete János.

J: Természetesen sokat olvastunk gimnazista éveinkben a termelőeszközök mibenlétéről és a világ jobbá, egyenlőbbé tételének filozófiáról. Ez adta az ötletet. Le kell szögeznem, hogy alapvetően mind őskonzervatív, mélyen vallásos keresztény családból származunk. Apáink nyakában hallgattuk valamennyi orbánbeszédet 1989-től 2002-ig, de aztán mélységesen csalódtunk a Fideszben 2010 környékén, és váltunk gondolkodó és cselekvő baloldalivá, aki egyben európai értelemben vett jobboldali is. Itthon a Kétfarkú áll hozzánk a legközelebb, de nagyon tiszteljük Moldova Gyuri bácsit, és Tamás Gazsit, aki létesítményünk állandó vendége és rendszeres előadója is egyben. Külföldről említhetném példaként Beppe Grillót, Evo Moralest és Fidel Castrót, de szívesen látnánk megvalósulni Magyarországon a görög, a venezuelai vagy az ukrán gazdasági virágzást.

Mit jelent az, hogy valaki tagja a szövetkezetnek?

S: Belép, minden jószágát a közösségnek kiszolgáltatva, vagy villanyáramot vezetünk a heréibe.

J: Lényegében annyit jelent, hogy egy mindenkiért, és mindenki egyért. Nincs hierarchia, ami egy ósdi, bepókhálósodott középkori csökevény. Közös a kassza, közös a cigi, közös minden. Senki nem kizsákmányolója  a másiknak. Dopeman, aki a közösségi terünk szintén állandó illusztris vendége és szellemi vezetője ezt úgy énekelte meg látnokként még jóval a nyitás előtt, hogy: „Nincsen köztünk csicska!”

Tehát nincs is főnök? Nincsenek vezetők?

S: Csak a Párt van, annak titkárai és főtitkára.

J: Természetesen nincs főnök, csak ügyvivői testület, ügyvivők, elnökség, elnökségi tagok, választmány, választmányi elnök, társelnökök.

Mennyiben más a ti munkátok, mint ha egy “rendes” kocsmában pultoznátok, vagy rendezvényeket szerveznétek egy kulturális intézményben?

S: Vörös drapériával van eltakarva minden régi, rossz dolog.

J: Rengeteg műsoros-beszélgetős est van. Van külön slam-poetry napunk, amikor bárki felmehet a színpadra. Szintén külön napok vannak, amikor Schilling Árpád eljön, és rendez nekünk. Fellépnek punkbandák és természetesen rengeteget beszélgetünk-vitázunk egymással!

Hogyan válik valaki szövetkezeti taggá?

S: Egyetemistaként sok a szabadideje, és szeretne valami jót tenni.

J: Esetleg még a szülei is túl gazdagok, őt meg ez feszélyezi. Az is komoly faktor lehet a szövetkezeti taggá válásban, ha rendes munkát túl buta vagy lusta elvégezni, ennek pedig a felső korlát nélküli cannabisfogyasztás a komoly faktora.

Milyen munkacsoportok vannak?

S: LMBTQISGGSFEOFEPVEWÜÖGEÖEGEGVYFEFGWQFYGÉGEŁ

J: Szegénység elleni. Külföldön tanuló-dolgozó fiatalokat segítő, filozófiai, politikai, de van baba-mama klubunk és tűcsereprogramunk is! Időnként játszótereket is takarítunk.

A kezdetektől arra törekedtetek, hogy fizikai és szellemi feladatok fele-fele arányban legyenek?

S: Törekedtünk, de csak az egyetlen nyolcadik kerületi dolgozónk tudja begörgetni a 40 literes söröshordót, amikor meghozzák. A sok filosz nélküle csak állna a pulóverében, és nem értené, hogy lehet felhúzni ilyen brutális méretű súlyt.

J: Természetesen fontos, hogy mindkét területen egyenlő arányban oszoljanak el a terhek.

Mik a szövetkezeti működés előnyei?

S: Előnye, hogy nagy mérete, a tagok nagy létszáma miatt erősebb piaci jelenléte van, mint ha egyedüli termelőként jelennének meg a tagok. Egymást támogató, önsegélyező jellege miatt családtámogató, szociális jellege igen erős. Szabályozását nem a társasági törvény, hanem a szövetkezeti törvény szabályozza. Egyedüli szervezeti mód az, hogy pénzintézeti tevékenységet is folytathat hitelszövetkezet formájában.

J: Valamint fricska Orbán gazdasági rendszerének és Matolcsy elképzeléseinek.

Ez azt is jelenti, hogy minden fontos kérdésről szavaztok? Elég a többségi döntés, vagy teljes egyetértésre törekedtek? Vétózni lehet?

S: Ha jó ügy érdekében történik, akkor lehet.

J: Természetesen. Rengeteg a belső vita, a szavazás, a választás. Ez hiányzik igazán ma Magyarországon. Vétó is van, ami minden jól működő rendszer alapja volt eddig a történelem során.

Melyek a hátrányai ennek a működésnek?

S: Nemigen vannak hátrányos tulajdonságai.

J: Én se tudnék most hirtelen mondani bármi hátrányost.

Józsefvárosban, a “rehabilitációs fejlesztések” hullámterében, a Corvin-negyed hátárában találtatok helyet, és a közvetlen környék az alatt a három év alatt is rengeteget változott, amióta itt megvetettétek a lábatok. A Páva udvarának a végébe például a Nokia húzott fel egy üvegmonstrumot. Nyilván a környék lakossága is nagyon rapid módon cserélődik, “középosztályosodik”. Hogy viszonyultok ehhez a folyamathoz, kinek a helye akar lenni a Páva?

S: Szörnyű volt, amikor bezárták a Sirályt, van még a Gólya, de ami akartunk egy harmadik madarat is.

J: Az Aurórát is bezárták a fasiszták, gondolkozunk a „Patyomkinon” vagy a „Vörös Októberen”, de még várat magára a leányvállalat.

Mit tanácsolnátok annak, aki ma szövetkezetet szeretne alapítani? Kiknek ajánlanátok?

S: Bárkinek. Legyünk minél többen! Hálózzák be a kis közösségek, termelőszervezetek a világot, amit így jobbá, szebbé, egyenlőbbé tehetünk.

J: Elsősorban hozzánk hasonló, útkereső fiataloknak, akik hajdan bukott, de most biztosan megvalósuló nemes eszmékben igyekeznek kiélni magukat.

 

(Csak a személyek kitaláltak, a történet valóságos. Ha kételkednének, kattintsanak IDE!)

Facebook hozzászólások
Share

  Kurtz ezredes

8 hozzászólás

  1. Micsoda antiszemita írás ez is, méghogy Jákob, meg Sára…
    Az NGM és a NAV is megmodja, hogy a jövő a sztartápokban, meg a romkocsmákban van. Nem viszik el a dzsídípít sem, mint a csúnya VB, meg a stadionok.

    • Az eredetiben Eszter és Dávid. Tehát a Kettős Mércét tessen antiszemitázni.

      • Alma, Alma. Ha ezt tudtam volna…
        Elnézést kérek a szerzőtől.
        Legközelebb figyelmesebben olvasok, nehogy lányos zavaromban az ilyen apró részletek miatt mások gondolatai mögött negatív személyiségjegyeket sejtessek.

  2. Már a bevezetőben is erős kételyeim voltak.
    Később,meg depláne. 🙂 Biztos,hogy ez nem kamu ?

  3. Gáspár Anett

    NGO-k gazdasági köntösben.

  4. Nagy Úr a visszarendeződés.
    Bizony,bizony, a nyakonvágott rendszerváltozásnak, lassan, beérik az “eredménye” is.
    A kommunista utódok többségben, ismét a hatalomban???!!!
    Miért nem teszünk már pontott az í-re.??????????????????????????

  5. Lassan az elet beeloz az ujsagiroknak. Amit regen Rejto nagynehezen kitalalt az ma mar valosag.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Share
Share