Ártatlanságunk utolsó napja

Share

2001. szeptember 11, reggel 8:46, az első gép becsapódását követő 102 perc az időnkből kiszakított, vérben, őrült félelemben, olthatatlan kerozin-lángokban megformált iszonyatos monolittá vált.

Nem felejtünk, nem felejthetünk. Felejteni, a felejtés által megbocsájtani nem erő, ahogyan ezt a sok hamis tolerancia-próféta hírdeti, hanem halálos bűn. Összeomlott New York, a nyugat teljhatalmát megtestesítő két torony, civilizációnk mesterművei, és  vele a fennálló roppant erejű világrend. A pusztulás látványára az emberek Bosch képeinek tébolyát idéző tömegben sereglettek az utcákra, sírtak, sirattak, szavak nélkül, irgalmas szamaritánus módjára segítettek társaiknak – ha tudtak – , vagy csak elviselhetetlen, tehetetlen gyűlölettel, értetlenül, elnémulva bámulták a mindent betöltő, a városra alászálló roppant szürke por és füstfelhőt.

Egy falka gyűlölettel teli fundamentalista szunnita (átkozottak legyenek mindannyian!), örök kárhozatot nyert gyűlölet-démon, gyáván istenük nevét önkívületben üvöltő, rikoltozó öngyilkos-tömeggyilkos  hozta el az öngyűlölet apoteózisát világunkra. Mind mártírjai voltunk 2001 szeptemberének. A mártír ugyanis tanúságtevőt jelent.

Ez a megkésett, sokak által előre megjósolt pillanat 16 évvel ezelőtt bekövetkezett, és háborúba léptünk a viszonylagos védelemben, önmagát biztonságban tudó nyugati ember számára ismeretlen erővel: az iszlamista-univerzalizmussal. A világkereskedelmi központ romjai alá temetett, pelyvaként elégett, összemorzsolódott, szétzúzott, az ablakokból a százemeletes mélységbe halálugró, kapálozó, fejjel előre zuhanó emberek egy szent háború  áldozatai, egy háborúé, amelyben már nem létezik az ártatlanság előjoga. Nem himnuszt  mondunk a halottainkért, 16 évvel ezelőtti napnak a józan, önfeláldozó hőseiért, hanem az iszonyatot kíséreljük meg kimondani.

Egy titkos, rejtett kép mélyen belémégett, nem enged el, minden alkalommal, amikor az ikertornyok csonkolt maradványainak sziluettjére gondolok: a repülőgépeket eltérítő szentgyilkosokat látom magam előtt, ahogyan a halállal szemben, a halálfélelmüket elűzve, üvöltve kántálják utolsó, a becsapódás előtti, visszafordíthatatlan pillanatokban, rövid megvallásukat, vallásuk, barbár hitük elemi kinyilatkoztatását “az Isten (a mi Istenünk) a leghatalmasabb!” Rettenetes, iszonyú erejű kép.

Ezek a gyilkosok, akik haragjukat, akaratukat törzsi háborúkban, a szovjetunió ellen vívott véres dzsihádban edzették meg,  (és céljaik beteljesítése érdekében elképzelhetetlen, hatalmas áldozatokkal éltek együtt) már elpusztultak, de szellemi örököseik, a gyilkosok szerte a világon továbbra is megcselekszik istenük akaratát, az ítélet kimondatott felettünk.

2001 szeptembere óta nyilvánvalóvá vált: szemben állunk a világot egyetlen akarat alá rendező utópikus vágyakozással, egy erős, élő istennel, amelynek nevében, nevének kimondásában rejlik minden gyengeséget felszámolni tudó, apokaliptikus ereje. A céljuk: szent irataiknak tébolyult, sivatagi  rendjének helyreállítása. Ha a gyűlölet legkisebb szikrájával szívükben, de kimondják, kántálják bálványuk nevét, úgy levegővételről-levegővételre  tovább erősödik ezt a rettenetes, hatalmas isten jelenléte. A bálvány nevének kimondásával, ennek a gyilkos, pusztító entitásnak megidézésével élő és eleven áldozat jár.

Ne legyenek kétségeink: ezek az átkozott sakálok  sátánisták egytől-egyig.

Az ő áldozatuk nem krisztusi, a kegyelem beteljesítéséhez szükségszerű engesztelő áldozat, hanem gyűlölettel kimondott ítélet.

Az iszlám az egyetlen domináns-progresszív vallás (a nyugat felé közelítve), amely sértetlenül, az ember teljes alávetettségében megmaradt tiszta, (látszólag) romlatlan igazodási pontnak. De az iszlám sokkal több, mint belső-külső erkölcsi iránytű, a vallásgyakorlatban az ember önmagával szemben, áttételek nélküli bizonyosságot nyer. Isten nevében rejlő erőt kapja meg, használhatja, meríthet belőle, bármit, még a legnehezebbet is megcselekedheti általa. Nem véletlen a zsidók és keresztények tízparancsolatának ősi tiltása: “Isten nevét hiába ne vedd!”

Egyetlen kérdés maradt: miben van a mi erőnk?

A nyugati-szekuláris világrend maradványai az ellenállásra, az erő kifejtésére alkalmatlannak bizonyulnak, az ellenállásra nincsenek eszközei, a civilizációnk egyetlen megmaradt önmaga ellen fordított fegyvere az erkölcsi tapasztalatainkat relativizáló, a valósággal való közvetlen viszonyunkat (is) felszámoló dekonstrukció, amely minden emberi viszonyosságot, kötelességet, felelősséget a feledés, az iszonyatos, az elviselhetetlen, a többszólamú “narratívák” dialektikus kuszasága.

A liberálisok, a felvilágosodás, ill. a mindenféle népirtásokhoz vezető forradalmak és a lázadás örökösei hiába erőlködnek, próbálják vért izzadva domesztikálni, a  kereszténység mai kórképének színvonalára zülleszteni ezt a könyörtelen, irgalmat, kegyelmet nem ismerő istent. Ez a pogány, barbár hit megtörhetetlen falat képez az ember legbelsőbb, kimondhatatlan vágyai és a Sátán között.

A nyugat erkölcsi önébredése azóta, mint minden lehetséges alkalommal elmaradt. Az iszlám pedig, így jogosan ítéletet mond felette.  Milliárd ember, a végtelen sivatagok élő istenének iszonyú és nyomasztó súlyú legitimitásával.

Védekezésünk az ítélet-végrehajtással szemben megkésettnek bizonyult, a háborút évszázadok óta vívják ellenünk, kiismertek minket, és az erejük tudtával, a természetfeletti hatalom bizonyosságával, törvényeik isteni felsőbbrendűségével pusztítják bennünk azt, amit istenük gyűlöl, megvet. A radikális iszlám nem összevethető császárukat a halálig imádó japánok fanatizmusával, amit megtörtek a Hirosimára, Nagaszakira aláhulló atombombák.

Az iszlám önálló, bárhol megnyilvánuló entitás, nincsenek valódi, kimozdíthatatlanul szükségszerű kulturális kellékei, mindannyian érezzük súlyát, sőt jelenlétének jogosságát.  A pusztaságok barbársága, az ember egzisztenciális végszükségleteire adott válaszok egyszerre sarjadnak ebből a sivatag homokjába elvetett magból. Ki állhat ennek ellent?

Ma már nem számít váteszi jóslatnak az, ha kijelentjük: az iszlám évszázadában élünk.

Facebook hozzászólások
Share

  dr. Gonzo

dr. Gonzo

10 hozzászólás

  1. Az iszlám és az iszlámizmus összekeverése nettó demagógia.

  2. C.Dömötör

    Számomra megdöbbentő, hogy valaki 2016-ban, elhiszi az ezer sebből vérző, kínkeservesen összetákolt hivatalos verziót. Azt a magyarázatot, ahol elegánsan meg sem említik a harmadik összedőlt felhőkarcolót.
    Talán szégyellték, hogy a WTC7 szolidaritásból összedőlt.
    Érdemes megnéznie mit mondanak a szakértők, van fórumuk a tudósoknak, az ilyen épületeket tervező és építő mérnököknek és építészeknek. Ehhez semmi köze Bin Ladennek (akit egyébként az időben a Rawalpindi (Pakisztán) katonai kórházban ápoltak), sem pedig a 19 szerencsétlennek akiket ártatlanul vádoltak.
    Négyen (a listáról) még azon a héten jelentkeztek, hogy mi élünk és itt vagyunk Közel-Keleten, de ez nem számított, az FBI nem tévedhet. El ne felejtsem, Bin Ladent sohasem körözték, mert nincs jogi alapja!
    Ez volt az FBI válasza, egy újságíró kérdésére.
    Szóval kedves Doktor úr, ha egy ilyen fontos eseménynél (azóta semmi sem olyan, mint azelőtt) emlékezést ír, előtte ne csak a USA kormány változatát olvassa, és ne a Wikipédiát.
    Vannak az interneten igen jó oldalak, kiváló kutatókkal. Különböző nyelveken.
    A Youtube-n rengeteg érdekes riport, dokumentál film. Hála Istennek!
    Remélem egyszer az igazság kiderül erről az aljas összeesküvésről!

  3. Gáspár Anett

    Egyenesben, több kamerával közvetített merényletben nem hiszek.

    • Teljesen lényegtelen, hogy hiszünk-e benne. Az a lényeg, hogy az iszlám kihívta a Nyugatot, a Nyugat meg nem képes megfelelni rá. Nem, vagy nem csak 9/11-gyel, hanem az összes merénylettel, gyilkossággal, terrorral.

      Ennek a küzdelemnek pedig 9/11 jelképévé vált, mint ahogy Nagy Imre halálában mocskos kommunistából szbadsághőssé lett. Jelképévé vált a terrorizmusnak, az ok nélküli pusztításnak és a Nyugat alkonyának, bárki művelte is, bárkitől származzék is e terrortámadás. Az igazság persze fontos és ennek kapcsán javaslom, hogy mind gondolkodjunk el az “ártatlanságUNK utolsó napja” címen, de 9/11 annyira szimbolikussá vált, hogy még mi is megemlékezünk róla.

      Ha másért nem, azért a háromezerért, aki áldozatul esett a terrornak

      • C.Dömötör

        Az iszlámnak ehhez a merénylethez semmi köze.
        A tettesek az akkori kormány tagjai között, és a titkosszolgálatoknál keresendők.
        George W. Bush, Dick Cheney, Donald Rumsfeld, és bűntársaik a delikvensek.
        Vagy komolyan gondolja, hogy szőnyegvágó késekkel kényszeríteni lehet volt katonai pilótákat, hogy átadják a helyüket?
        S utána zavartalanul ide-oda repkedjenek?
        Mert aznap éppen gyakorlatoztak, a legostobább mese amit valaha is kitaláltak.
        A szomorú az, hogy ezt eltudták adni a világ közvéleményének.
        De úgy tűnik, ha a média nem tesz fel kérdéseket, és már régóta nem, akkor a kritika hiánya miatt bármi megvalósítható. Nincsenek fékek és egyensúlyok, az emberek inkább hisznek a TV-nek, mint a saját józan eszüknek.

  4. gordon_cole

    Az ikertornyokon kívül a 7-es számú épület is összeomlott, pedig ugye abba nem csapódott bele repülő.
    A mese szerint az ikertornyokból ráhulló törmeléktől lángra kapott, és egyszerűen összeomlott…… Egy acélszerkezetes épület…..

  5. Remélem a szerző elgondolkodik a szenvedélyes érzelmektől fűtött írását övező (szerintem) tapintatos “hallgatáson”…

  6. C.Dömötör

    Meglepődve látom, hogy itt ugyanúgy cenzúráznak, mint a megboldogult Népszabadságban.
    Azért ezt nem hittem volna, azt hittem a szabad véleménynyilvánítás vezérhajójában ilyen nem fordulhat elő.
    A nyugathoz ezzel felzárkóztak, az kétségtelen, ott is ,,moderálnak” (értsd: cenzúráznak) mint a világbajnokok. Sajnálom, hogy egy oldal, amely a kemény bírálatról híres, egy jóindulatú kritikát sem képes elviselni. Sem annál az ostoba osztrákellenes cikknél, sem pedig a fenti kínos nyavalygásnál, amit valószínűleg Condoleezza Rice írt, Dr. Gonzo álnéven, jelent meg a véleményem. Ezt valahogy elviselem.
    De a Tutiblogban mélységesen csalódtam. Többet nem fogok zavarni.

  7. Mondjuk kezdenek kurvára nem megemlékezni mér 9/11-ről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Share
Share