Félelem és reszketés a Gólya presszóban

Mióta nyilvánosságra hozták a 2015-ös PISA felmérés eredményét, a haladó értelmiség szűnni nem akaró rettegése átterjedt a közoktatás világára is. Mindmeghalunk, jajjúristen és a többi. Csak szokásukhoz híven rossz kérdésekre adnak hibás válaszokat.

Persze eddig is borongtak a közoktatás minősége felett, de az többnyire kimerült a puklizásban, az alapműveltségük hiányosságaira való rácsodálkozásban és felháborodásban, hogy hát micsoda förmedvényeket kell tanulni szegény gyerekeknek, amúgy is, kicsoda az a Varró Dániel meg miért gyűlölködik a harmadikos történelemkönyv, mikor semmi problémánk nem volt a törökökkel soha. És persze a szokásos ügyek, a szegregáció, a vallásos mákonyok beszivárgása és a mindennapos tornaórák.

Ám kezdjük ott, hogy a PISA-teszt bizony jó mérőeszköz, Hoffmann Rózsa pedig téved. Többszörösen is. Elsőként akkor, amikor a „nemzeti jelleg” hiányával okolja a hibás kitöltést, miközben a matematikai- és logikai alapkészségeknek nincs nemzetisége. Másodszor ott, amikor szerinte egy műveltségi teszten sokkal jobbak lennénk – mindenkinél. Sajnos nem, azon a teszten ugyanazok a gyerekek ugyanennyire szánalmasan véreznének el.

Viszont és de. A PISA-eredmények messze nem olyan tragikusak, mint azt első pillantásra látni véljük, valamint az eredményekből eddig levont tanulságok és bölcselkedések kivétel nem érdemelnek pontot. A részletes ábrákból leolvasható, hogy a gimnazisták kiválóan, a szakközépiskolások átlagosan teljesítenek rajta. Belőlük kiváló értelmiségi, kiváló szakember lesz, kivéve azokat, akik az ELTE Társadalomtudományi Karára jelentkeznek. Ők a Gólya presszóban fognak rettegni. A szakiskolások messze átlag alatt, a 15 évesen is általános iskolával küzdő kiskölkök meg értékelhetetlenül szerepeltek. A szakiskolásokból ettől függetlenül lehet még kiváló bútorasztalos, mivel mióta világ a világ, soha nem elméleti alapon közelítették meg a derékszöget. Akik 15 évesen még általánosba járnak…, nos, belőlük lesz a jövő közmuunkása, akik telenként a kutya és a szamár közti különbséget próbálják meg kitalálni játékos feladatok során.

A libnyafi oktatáspolitikusok rendre oktatási reformokat követelnek, valamint soha nem mulasztanak el megjegyzéseket tenni az úgynevezett tananyag-centrikus közoktatásunkra. Mert szerintük azért hülyék a gyerekek, mert rengeteg haszontalan információval tömik a fejüket például a hegységek típusairól, és közben nem marad idejük a kompetenciák fejlesztésére. A rideg valóság ezzel szemben az, hogy akik fejét tömik az állítólag haszontalan adatokkal, azok teljesítettek jól a PISA-teszten. Akik fejét kevésbé tömik (l. szakközepesek), azok átlagosan, akik fejét meg egyáltalán nem tömik a „haszontalan tudásokkal”, azok olyan buták, mint a tök.

Részemről nem vonnék le oksági következtetést, még a helyes adatokból sem, de az cáfolhatatlan tény, hogy nem a „haszontalan és felesleges információk tömegeitől” lesznek buták a gyerekek.

Az ismeretanyagot nélkülöző, kizárólag a kompetenciákra koncentráló oktatás egyébként egy jókora zsákutca. Olyan, mintha labda nélkül tanulnánk focizni. Erre már a fejlett nyugaton is kezdenek rájönni, a tananyag lehet a gyógyszer az általános elhülyülésre.

És visszatértünk oda, hogy mégiscsak tudást kell verni a gyerekek fejébe. Utána jöhet a PISA-teszt.

Facebook hozzászólások

  Piréz Róbert

Piréz Róbert
"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

2 hozzászólás

  1. Az általános elhülyülés ott kezdődik, hogy egyre deviánsabb rétegek végzik az iskolákat és akik olyan családi háttérrel mennek iskolába, mint nálunk a cigányok, nyugaton a bevándorlók azok az iskola “elvégzése” után éppen olyan iskolázatlanok maradnak. A liberálfasiszta rémuralom világszerte a legalsó szinten lévőkhöz igazítja a tananyagot, hogy biztosítsa az “esélyegyenlőséget”.

  2. Ez a Mi Hazánk

    Az oktatás kérdése komplex társadalmi probléma. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem az iskolától lesz hülye valaki vagy okos. Az oktatás fontos dolgokat adhat hozzá a megfelelő alapokhoz, de az alap érdeklődést, hozzállást, széleslátókörűséget és információéhséget az oktatáson kívüli befolyások jobban befolyásolják.

    Ha valamit kötelező megtanulni, akkor a többség nem akarja megtanulni, konkrétan leszarja, addig érdekli, amíg átmegy a vizsgán. Az általános elhülyüléshez nem ahhz van köze, hogy az iskolában nem tanulnak meg írni-olvasni, hanem ahhoz, hogy nem kell tudni írni-olvasni a faszbúkon, sőt, nem menő.

    A felelősség a közösségi pöcegödöré, a médiáé, a tetves tech cégeké (!) és a társadalomé, amely olyan viselkedésmintát mutat, amelyben sültparaszt bunkók a követendő példaképek, amelyben féregnek kell lenni, mert “ilyen világ van”, amelyben csak a pénz számít, semmi más.

    Ezt a tanárok vagy a tanterv a büdös életben nem fogja megváltoztatni, főleg hogy a tanároknak nincs eszközük se fegyelmezni, se motiválni. Az oktatás 30 éve is szar volt, ez az alapja, mitől lenne jobb? 30 éve mégis meg tudtak írni az emberek egy rohadt levelet, ami ma már messze átlagon felüli teljesítmény.

    És ehhez jön az, hogy az oktatás színvonala olyan, hogy a tanárok szelfiversenyt rendeznek a diákoknak!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.