Kik voltak, akik 2017-ben felültek a szopórollerre és eltekertek az ismeretlenbe?

Share

Nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is voltak a tavalyi évnek, sok fontos, meghatározó személytől és témától kellett fájó búcsút venni, akik és amik annyira fognak hiányozni, mint egy furunkulus a makkunk hegyén.

Őket próbáltuk összehozni egy dolgozatba – nyilván a teljesség igénye nélkül. Bár felmerült, hogy a lista végére odatesszük Orbán Viktor Doktor Miniszterelnök Urat, aki 2010 óta minden nap megbukott a haladó nyilvánosságban terjedő megfejtések szerint, hogy most azon szenvedjen a gráci ápolás és a bakui emigráció helyett, hogy esetleg a négyötöd vagy a kétharmad helyett csak feles többséggel kell beérnie, ha összefog a teljes ellenzék. De aztán mégis elengedtük, külön posztban emlékezünk meg a tavalyi bukásairól, amire az idei év eleje tette fel a pontot, amikor is a nemzetközi elszigeteltségére tekintettel egy hét alatt három kormányfő koptatta az aranybevonatot a Miniszterelnöki Hivatal kilincsén.

Gulyás Márton

Listáink visszatérő szereplője következik, egyszerűen képtelenek vagyunk betelni vele. Gulyás Marci a múlt évnek is olyan ambiciózus tervekkel vágott neki, hogy ha a világ folyását nem is, de a magyari közállapotokat azért helyes mederbe tereli, és megalapítja, létrehozza, elkezdi, kirobbantja a… És itt most megint egy hosszú lista következne, mert gyakorlatilag mindennel megpróbálkozott idén, amit a végtelen fantáziával megáldott ellenzéki szerepjáték-szakkörökben képesek voltak összekreatívkodni, plusz kettes varázskardtól a festékeslufi saját lábunkra hajításáig a Sándor palota homlokzatával szemben.

Az összes ötletét pedig csak arra a közös nevezőre lehet felfűzni, hogy rengeteg mikroadományt kéregetett össze a megvalósításukhoz, végül az összes produkciója kimerült pár értetlen néző előtt előadott szánalmas haknikban, hogy aztán olyannyira nyom nélkül múljanak ki, mint mikor Soros Györgyöt gyíkká változtatta a magyar kormány a plakátokkal. Eldöntetlen kérdés, hogy ő vajon a világ legtehetségesebb megélhetési forradalmára, vagy a legtehetségtelenebb valódi forradalmára, akit csak azért nem lőnek agyon a bolíviai őserdőben, mert minek: partraszállás közben belelép egy tengeri sünbe és ettől megfullad.

Idei tevékenységének csúcspontja mégiscsak a Közös Ország Mozgalom zárórendezvénye volt a Gödör Klubban, ahonnan olyan arccal távoztak a megjelent ellenzéki pártvezérek, mint Lancelot a kastélyból, miután kiderült, hogy a megmenteni kívánt menyecskének farka van. Nem véletlen, hogy azóta mások folytatják ezt az össze kéne mégis fogni játékot, amivel a következő bő három hónapban még elszórakoztatják egymást és az álmélkodó választópolgárokat, hogy aztán 4 évig megint dühönghessenek egy kétharmadon.

Havas és a #metoo áldozatai

Ismert történet a második világháború legeredményesebb amerikai tengeralattjárójának, a USS Tangnek végzete, mellyel utolsóként kilőtt, és meghibásodás miatt körpályára állt saját torpedója végzett. Valahogy így járt Havas Henrik, a világ egyetlen egyetemi szintű gépjárműoktatója, aki évtizedek óta tanította őszinte elszántsággal bugyuta kis nemzetünket olyasmire, amihez láthatóan nem ért. Már a kacagtató molesztálós történeténél lehetett tudni, hogy biztos fordított napot tartottak a rádióban, és csak idő kérdése, amikor eltűnik a lefolyóban Marton után, de vajon melyik kedves kollégája taperolhatta le vezetés közben? Nem lehet, hogy ő is vizsgázott éppen? Talán az ő személyét is örök homoály (sic!!!) fedi majd, ahogy, Cusi titokzatos szocialista udvarlóját.

Mindenesetre érthető, ha Tanár Úr ilyen szocializációval és ilyen sanyarú sorssal megpróbálta felvenni a túlzott magabiztosságot sugárzó hamis maszkot. Milyen nyomorult élete lehetett szegénynek? Mekkora csapás lehet egy önmaga előtt folyton bizonyítási kényszerben levő törékeny és érzékeny férfinak, ha már Baukó Éva se engedi neki a hátsó bejáraton? Érthető, ha zavartan kezd viselkedni, és a kamerák előtt próbálja letaperolni Görög Zitát, majd beszél hülyeségeket Kálmán Olgának. Havas végső megőrülését hallucinációi okozzák majd, amikor megpróbál egy liter tejet venni a boltban, de az a polcról levétel közben indulatosan kikéri magának, és visszautasítja.

Botka László

Botka László mindenképpen esélyes az év balfasza díjra. Közepesen sikeres, de sorozatos újraválasztásában haláláig biztos polgármesterből bukott miniszterelnök-jelöltté küzdötte le magát, aminek köszönhetően városvezetői széke is olyan bizonytalanná vált, mint Fekete-Győr András nemi identitása, miután német nyelven szakított a képzeletbeli francia barátnőjével. Botka maradhatott volna a haladó baloldal örökös reménysége, aki tökéletesen alkalmas lenne mindenféle feladatokra, csak éppen halaszthatatlan polgármesteri tevékenységei miatt pont nem tudja elvállalni, ehelyett beugrott annyi időre listavezetőnek, amennyi időre Dönitz megörökölte a kancellári pozíciót, miután Hitler agyonlőtte magát a bunkerban. Mondhatni, Botka egy rejtély volt, de már megfejtették: vízszintes, 7 betű – BALFASZ.

Simicska és Vona

Simicska Lajos tavalyi éve a csalódásról és a felesleges pénzégetésről szólt. Miután a rossz nyelvek szerint milliárdos összegekkel támogatta meg a nemzeti radikalizmus pártját, a Jobbikot, kiderült, hogy Vona Gábor mégsem az az erős bástya, aki segít kivédeni Orbánbasi támadásait, hanem egy düledező, omladozó szemöldökcsipesz. Aki, miután megkapta a közéleti IDKFA kódot, a végtelenített pénzt, a 20 százalékos pártjából csinált egy tíz százalék alattit. Néppártosodás címke alatt szétrúgta az üvegpadlót, amire a Jobbikot felépítette, és sosem látott mélységekbe vezette a nemzetközi és hazai zsidóság mindig is kiszámítható partnerét és megbízható szövetségesét, pártbéli beosztottai pedig egyéb kilátások híján az éjszaka érkező, nagy, fekete autótól rettegnek, de még az sem hajlandó eljönni értük.

Pedig kedvező csillagállás esetén összejöhetett volna Vonának négy-nyolc év múlva egy koalíciós kormányzás, és valamilyen miniszterként (vagy helyettes kávéhordozóként), közvetlen közelről tanulhatta volna a kormányzást a szakma napról-napra kiemelkedőbb nagy öregjétől. Ehelyett egyedül eljátssza a Reszkessetek betörők! gonoszait, minden kellemetlen dolgot magára rántva. Ez a türelmetlenség és a hiúság jutalma. Isten nem ver bottal. Isten Miniszterelnök Úrral ver. Nem csodálkoznánk, ha egy hűvösebb hajnalon Lajos a Jobbik plakátjára írná rá most, hogy Vona egy geci. Vagy esetleg, hisz mégiscsak a gazdája, egyből Gábor szemöldökére helyezné rá az üzenetet.

A liberális zsidók

Jó látni, amikor a hajdan potens és gátlástalan politikai ellenfél megtörten kapaszkodik utolsóként a villamos végébe, mint Virág elvtárs, ugye? Idén Demszky Gábor egyedüli jelölt lett volna erre a szerepre, ha dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr szíves meghívására hazánkba nem érkezik Benjamin Netanjahu Miniszterelnök Úr és Kedves Felesége. Hála nekik, így a villamos végén egymást lökdöste le helyhiány miatt az MTA Filozófiai Intézet, a MAZSIHISZ és a Heti Hetes. A találkozójukra jellemző volt, hogy nemcsak szokatlanul hosszúra sikeredett, de szokatlanul szívélyes légkörben is telt, melynek során ez a két csodálatos államférfi, két remek cimbora és két igazi kópé végigtrollkodta a megszeppent és teljesen összezavarodott hazai balliberális viperafészkek mindegyikét.

Kezdődött a debilitás határát súroló izraeli nagykövettel, aki hirtelen és váratlanul szembesült vele, hogy a főnöke és az irodájába alanyi jogon bejárkáló világhírű filozófus-esztéták álláspontja Sorosfej-ügyben mégse teljesen ugyanaz. Aztán fénypontként jött a már korábban megénekelt zsinagógai fellépés, és a hazai balliberális zsidóság dühében, csalódottságában, ismételt sorstalankodásba taszításában hirtelen az Iszlámhoz és a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz fordult válaszokat találni. Vészkorszakra emlékeztető üldözöttként védi-óvja őket Netanjahu nyilas pribékjeitől, és őrült módjára keresi a vészkijáratot ebből a szörnyű rémálomból. Nos, jövő áprilisban meg is fogják találni! 😉

A hithű jobbikosok és a gárdisták

A kékek után a barnáknál is hasonló drasztikus változások következtek be 2017-ben. Hoztak is ajándékot, meg nem is. Mondtak is rosszakat, meg nem is. Volt is gárdamellényük, meg nem is. A kínos magyarázkodás érthető, de az igazán kényes kérdéseket még fel se tették nekik. Például, hogy milyen állatfajta kedvenc csemegéje a légyszárny? Állatos példáknál maradva pedig ugyan mit tehetne egy barna giliszta, akit kettévágott az ásó?

Nos, mint kiderült, az ambíciózusabb fele teljesen cselekvésképtelen lett, miután Ágens asszony annyira az ujja köré csavarta, hogy az az állat agyával együtt becsúszott a történelmi zsidónegyed neves színpadjaira. A gerincet és szívet tartalmazó testrész eközben tanácstalanul és értetlenül csodálkozik. Nem tetszik neki az új helyszín és a színes meleg szavazótábor megszólítása, de a várd eredményért cserébe kicsit még kivár. Szólni még csak ritkán mer, de reméljük, hogy a száj ezen az állatrészen maradt, a szemöldökért cserébe.

A CEU, ami miatt még azok a haladók is politizálni kezdtek, akik amúgy nem szoktak

A CEU volt az utolsó csepp a pohárban a Népszabadság beszántása utáni utolsó utáni csepp után és a netadó ötlete miatti utolsó utáninál is utánibb után, és emiatt olyan emberek horgadtak fel, mint a korábban méltán ismeretlen, a jelenben meg méltán érdektelen Lukácsi Katalin. A többiekre meg talán már a Google sem emlékszik, hiába próbálja a haladó tartalmakat a fontosabbak közé sorolni, erre még nem írtak működő algoritmust. Mindannyian elmondták, hogy ők amúgy nem, de most aztán még ők is, és a CEU-tüntetés képes volt úgy összerántani a klánt, mint semmilyen más ügy 2017-ben. Igaz, olyan tömegtüntetéseket rendeztek, ami egy kocsma esetében gazdasági csőd, de önmagukhoz képest mindenképpen erőt mutattak. Doktor Miniszterelnök Úr pedig köszönte szépen a jelzést, hogy ez most tényleg húsba vágott, hiszen a pozitív visszacsatolás mindig nagyon fontos. A megszűnéstől fenyegetett CEU a haladó erők lemicisapkázott Szent Koronája, letetemcafatozott Szent Jobbja. És az egész, több száz éves, permanens forradalmukat a mindenféle tekintély megkérdőjelezésére felépítő haladárok most döbbenten állnak a helyzet előtt, hogy ez a kormány nem tiszteli a todománnyá kikiáltott genderkedés és tüntetgetés todományos tekintélyét.

Facebook hozzászólások
Share

  tutiblog

tutiblog

A PS böllérblogja. Bővebben a Gy.I.K.-ben.

6 hozzászólás

  1. Vonaek mar beneztek a 7% ala egyszer. Szerintem ott jo ha meglesz a buvos ot szazalek.

  2. Nékem a politikai leg volt amikor az év végén az MSZP által kikiáltott ,bűvészkalapból előrángatott kapálózó tapsihapsit Karácsony Gerggelyt a fülénél fogva kirángatva ,kicibálva húzták ki és elő, pedig ő nem akart miniszterelnök jelölté lenni.A színpadra fel kellett menniük Soroséknak Karácsony politikai tapsihapsit kiikényszerítve kicibálni a bűvészkalapból.

  3. Jó cikk. 2018- ban Pesti Srácok és az Echo tv kitartottja, Varga-Bíró Tamás volt az első, aki megára kapta a szopóálarcot és nyeli a gecit, mint kacsa a nokedlit. Öröm még nézni is.

    • A stílus maga az ember. Látom, hogy maga milyen ember, de azért kicsit összeszedhetné magát, ha már ide közénk jön.

  4. Faszombathy Pál

    “Cusi titokzatos szocialista udvarlója”?

    Tabajdi Csaba.

    Örülök, hogy segíthettem. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Share
Share