Tessék mondani, baszni azért még szabad?

Share

Mivel meggyőződéses szexista volnék, ezért azt az ellentétet, miszerint a nők egyszerre szeretik különböző haladó portálokon világgá kürtölni afelett érzett fájdalmukat, miszerint „hol vannak az igazi férfiak?”, hogy aztán ugyanezeket az igazi férfiakat jól feljelentsék, mivel „ajánlatot tettek nekik”, azzal oldottam fel magamban, hogy hát az igent tisztelt gyengébbik nem megint nem tudja eldönteni, mit akar. Nyilván kellene melléjük egy férfi, aki két feljelentés között megfogná a megfelelően manikűrözött, ápolt kis kezecskéjüket és segítene ebben (is) eligazodni. Sajnos azonban a valóság sokkal kevésbé vicces.

Megboldogult ifjúkoromban, hálisten’, a haladó nemzetközösség még sokkal kevésbé állt kreatívan a férfi-nő viszonyrendszerhez, a 20 évvel ezelőtti liberálisok még, példának okáért, szerettek baszni is. Mondjuk akkor se tudtak, de nem fordulhatott volna elő az az abszurd helyzet, amikor a Pussy Riot nevű femnáci formátum egyik hölgytagjának ösztönei kielégítése végett a haladás legnagyobb ellenségéhez, egy náci motoros brigád hímjéhez kell fordulnia szerelemért

Részemről, ha most élném hormonkorszakom fénykorát, bizony egy-egy este alatt könnyedén összehoznék 800-900 évnyi tényállást. No nem azért, mert életemben valaha is erőszakoskodtam volna női személyekkel, pusztán az ún. ajánlattétel (kőkóla?) bűne miatt, ami az elnyomó patriarchátus olyan fegyvere, amivel ugyan soha senkit nem sértettek meg az áldozatok közül, annál többet az irigy szemlélők közül, akik közül később kikerültek a különböző anyagi javakkal és politikai befolyással jól kitömött NGO-k vezetői.

Hiába, mióta az emberszabásúak olvasztják a jégtáblákat a kilélegzett széndioxiddal, azóta minden a baszásról szól. És egyúttal – mert ahol proton van ott elektron is – a nem baszásról.

Eszmetörténeti alapozó következik, visszamegyünk az időben egészen a Nagy Francia Diákforradalomig.

Ha nincsenek a korban megszokott, nemileg szegregált kollégiumok mellett magánkollégiumok, ahol a gazdagabb gyerekek a tétlen szemlélődő és méltán felháborodó többséggel szemben, koedukálódva könnyedén koituszhoz jutottak, akkor nincs ’68-as lázadás se. Ez még valamennyire érthető, hiszen senki ne álljon az ember és a dugás közé.

A görögök szerint hajózni márpedig kell, a modern ember meg hajózás nélkül még valahogy elvan, de baszás nélkül nem.

Szóval kitört ’68, és vele együtt jöttek a különböző öregebb, satnyább, undorítóbb, de azért fiatal egyetemista lányokat szívesen kúrogató weinstein professzorok a társadalomtudományi tanszékek mélyéről, és ebből lett a neo-illetve kultúrmarxizmus, ami meg éppen felfalja gyermekeit. Ha csak egymás között intéznék ezt a felfalást, az nem volna különösebben zavaró, hiszen kit zavar, ha a liberálisok nem szaporodnak. Baj az, hogy a biológiai helyett felfedezték a szűznemzés testrabló módozatát, a saját kis gusztustalan dogma-lárváikat bejuttatják az ártatlan gazdatestekbe, és egyúttal ezt elnevezték egyetemi oktatásnak.

A sokadik generáció az ellen lép fel, amiért kitört a forradalom. A szabad csajozás és a szabad baszás ellen.

És persze a hatalmi helyzetből elkövetett baszás ellen, aminek előfordulási gyakorisága Hollywood után a különböző haladó tanszékek környékén a legmagasabb, következésképpen viszonylag furcsa felbujtóként parókát húzni és morálteológusként ítélkezni.

Eltelt egy fél évszázad, és eljutottunk addig a forradalmi gondolatig, hogy TE NE basszál! Sőt, ne is akarj, mert akkor gondolatban vétkezel, és a legtöbb, amit férfiként a világbékéért és a haladásért tehetünk, az önmagunk kasztrálása.

Viszont van egy kis baj. Nagyon jól tudjuk, hogy hozzávetőleg minden ezer férfira jut egy darab seggfej – egy olyan embrió, aki hullarészegen nem az okostelefonját simogatva próbál buszt varázsolni magának, hanem nekiáll nőkkel verekedni és férfiakat kirabolni… illetve fordítva. Ilyenkor minden nőnek kellemes (és elvárt) meglepetés, ha akad mellettük egy nem kasztrált férfi, aki a jutalmazási szertartás ígérete nélkül is belekalapálja az aszfaltba a faszkupakot. Vagy legalábbis megvereti magát – ha már eddig is magamról beszéltem…

Hölgyeim! Remélem, miután lecsillapodik a mostani tömeges nőihisztéria, képesek lesznek racionális döntésre jutni. Vagyis megkérni a férfit rá…

Facebook hozzászólások
Share

  Piréz Róbert

Piréz Róbert

“A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel”
Robert von Pirezewitz

7 hozzászólás

  1. BÉLA BALÁZS

    Max egyetértek az írásoddal. Nem vagyok prűd de ezzel a címmel nem merem megosztani.

  2. Aki beszél angolul, annak érdemes megnézni ezt a kis videót a feminizmusról és annak elkerülhetetlen bukásáról (és ezzel persze magával rántva a nyugati civilizációt):
    https://youtu.be/tFyIzoBwXVk

    És érdemes ideidézni az utolsó mondatát, ami valahogy így hangzik:
    “A nyugati férfiak megadtak a nyugati nőnek a szabad döntéshozatal és választás lehetőségét. És a nyugati nők most szabadon eldöntik, hogy kik fogják elvenni tőlük mindezeket a jogokat.” (Utalva a feministák által nagyon szeretett “refugees welcome” elmebajra.)

  3. kiraknám a faszbukra, csak át kéne írni női szemszögből történő koitálásra. vagy legalább magát nőnek képzelő ffi szemszögre’
    akkor talán nem tilcsák le.

  4. “miután lecsillapodik a mostani tömeges nőihisztéria”

    Ne áltassuk magunkat, ez csak rosszabb lesz.

  5. “és eljutottunk addig a forradalmi gondolatig, hogy TE NE basszál!”
    Nadehát Én igen nagyon szeretnék! Bár nem vagyok borkövi,tehát a meggyőzési kvóciensem eleve kisebb,Azért DE!!!!

  6. Piréz Róbert úr, kis helyesbítésecske:
    Megszólításnak: Feminista Hölgyeim!
    Továbbá : a “tömeges nöihisztéria” helyett: tömeges feminista hisztéria.
    : a normálisan egyenjogú nök mindig is képesek racionális döntésre jutni.
    Cikke vonatkozásai miatt emelje ki, legyenszíves, hogy vagyis a feminista nök és a feminista férfiak, vagyis hogy mire kérjék meg a férfit rá….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Share
Share