Gyarmattartási útmutató Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyvállalatoknak – 2018

Elsőként engedd meg, hogy kifejezzem: Örülök, amiért maradtál! Bár ugye 2010 óta az Orbán-kormány folyamatosan lehetetlenített el téged, tette tönkre a befektetői környezetedet, különadókkal terhelt meg, illetve elvette az MSZP-SZDSZ által államilag, szerződésben garantált profitodat, amit te persze a káricsoló ellenzék szerint azonnal áthárítottál ránk, fogyasztókra. Mégis kitartottál! A szememben egy Hős vagy, akit nyilván nem a saját anyagi boldogulása, hanem ennek a szar kis gumicsizmás mucsai népnek a nyugatira térítése vezérel. Nyilván az egész létezésedet tetted fel rá, hogy csodálatos céges filozófiádból hozzánk is lecsöpögjön végre valami, meg olcsón add el nekünk a magas minőséget.  

Szóval ennyi udvarlás meg kedves bevezető után hadd vágjak végre a közepébe! Az a helyzet, hogy megint kicsit irányt, időt és helyet tévesztettél.

Nem, már nem 1997 van, amikor megbűvölve bámultuk a színes-szagos szarjaidat, és akinek volt rá pénze is, az megtisztelve érezhette magát, ha vásárolhatott Tőled egy darabka Nyugatot.

Sajnos ezek a varázsos évek véget értek, mármint számodra sajnos, mert mi nagyon élvezzük a függetlenségünk és döntési szabadságunk visszanyerését, és mivel mi vagyunk többen, valamint mi vásárolunk tőled, ezért néhány alapvető dologgal megismertetünk téged.

Nem szeretnénk árukapcsolással olyan dolgokat is kényszerűen megvenni tőled, amelyek amúgy senkit se érdekelnek Európának ezen szegletében. Tehát, nem! Illedelmesen megköszönöm, de nem kívánok a percdíjból 1 forint 70 fillérrel hozzájárulni Afrika megsegítéséhez, hogy szegény kis bánatos tekintetű csokilurkóknak mindig jusson friss tár az AK-ba. A bálnákat meg a jegesmedvéket se kívánom megmenteni. A természetben élnek, ami kegyetlen, tehát vagy tudnak hozzá alkalmazkodni, vagy a te Szent Todományos Todományod szerint nem is képeznek önálló fajt, tehát felesleges őket megmentenem. A szivárványhidadon se akarok áthajtani, ha benzint kívánok pumpálni a tankba, vagy fűtőolajat a csatahajóba.

Nem, és nem! Kérlek, kímélj meg ezektől a szaroktól, és vidd a pofámból!

Ha már feltétlenül úgy érzed, hogy a puszta kereskedelmi aktusunk keretén kívül is interakcióba kell lépned velem, akkor próbáld meg legalább az általános udvariasság minimumát megcélozni. Ha elképesztő szívélyességgel invitálnál a családi nappalidba, én sajnos akkor se mennék hozzátok, legalábbis azt hiszem.

Te viszont bejössz, és finoman szólva, hát. Sértegetni kezdesz közösségestül. Értem, hogy van ez a sztereotípia, hogy a magyarok furfangosak, mindenkinél ügyesebbek és kreatívan megkerülik a szabályokat, ügyesen átbújva a lezárt részeken, ahol nem szabadna, de biztos jó ötlet ezt a sort átugráló suttyó tahó magyar figurájával illusztrálni?

Vajon a Tizedes meg a többiek Tizedese meg Bornemissza Gergely vagy Baradlay Ödön is ilyen őstahók voltak?

Arról nem is beszélve, hogy mintha pont te kaptad volna meg így a céget az MSZP-SZDSZ vezette magyar kormánytól, ugye? Úgy emlékszem, mindenféle fejlesztéseket ígértél a nulla forintról szóló számláért cserébe, és ezekből aztán vagy semmi nem valósult meg, vagy kifizetteted a magyar állammal. 

Mit szólnál hozzá, ha kedvesen elröhögcsélnék rajtad a saját kis váradban azon, hogy már megint összeszennyezted a Mexikói-öblöt, és most buzimeneteléssel meg jóemberkedéssel kívánod kompenzálni takarítás helyett? Esetleg, ha finoman emlékeztetnélek, hogy a sztereotipikus német a sztereotipikus magyarral ellentétben egyáltalán nem olyan rafinálva ügyeskedő, viszont parancsra fagy meg a menetrendszerinti világháborújában valahol Szmolenszk és Moszkva közt, miután megölte saját szomszédját? Esetleg hűen követi Führerét a semmibe, ha már mindennek vége?

Örülnél?

Na, és Izraelben mondjuk mernél német telekommunikációt reklámozni a Jud Süß-szel, mint a tipikus zsidó sztereotípiák meghaladására tett merész kísérlettel? Ugye, nem!

Remélem, segíthettem. Átgondolod még egyszer ezt az egészet, és talán szeretnél kivételesen most mégis inkább te igazodni az ügyfélhez. Ugyanis még mindig én, pontosabban mi vagyunk itthon. Most már harmadszor kétharmaddal.

Te idegen!

Facebook hozzászólások

  Kurtz ezredes

9 hozzászólás

  1. Szívemből szólt ez a cikk. Láttam ezt az ótvar reklámot valamelyik nap, nálam is kiverte a biztosítékot.
    A dolog visszássága, hogy az ilyen liberális köcsögök pont azokat a negatív ‘magyar’ sztereotípiákat szokták felemlegetni, amelyek épp a balliberálisokra szavazó lumpenprolikra jellemzők.

  2. – mozipénztárnál a sorban előre furakodó fiatal, utcán tejeszacskóból ivó két fiatal, , lakásban, HAPPY BIRTHDAY felirat alatt egyszemélyes szintizenére táncoló idősödő pár, mozgólépcsőn való haladást akadályozó fiatal –
    “Ezekre mondjuk, hogy: na, ez tipikusan magyar. Nem inkább tipikus sztereotípia?”
    – és itt jön a fentebbi képen látható lovas huszár és a kalocsai népviseletét levetkőző transzvesztita –
    “csak az a fontos, hogy a mostban élők szerint mi a tipikusan magyar: kitalálni a lehetetlent”:
    – bionikus műkéz, Keszthelyi Vivien autóversenyző, VR, Fischer Iván, gördeszkás bravúrok, porcelán nippek vitrinben, kerékpározás –
    “Most akkor mi a tipikusan magyar? Azt mi döntjük el: a most generáció. Akiknek a Telekom a digitális világ minden eszközét biztosítja, hogy innen is bármit elérhessenek és bármit megváltoztathassanak.”

    Ez a kevés is sok volt a magyarnak:

    “Az angol nemzet ugyanis elliberáltathatta a zsidófajt, mert ha például én egy palaczk tentát öntök egy nagy tóba, azért a víz nem romlik el…; de ha a magyar levesbe egy palaczk tintát önt, megromlik a leves, és azt meg nem eheti az ember.”
    (Széchenyi István, 1844. october 1)

  3. Marx: a tőke felhalmozási folyamata:

    Az államadósság az eredeti tőkefelhalmozás egyik legerőteljesebb emeltyűjévé válik. A terméketlen pénzt nemzőerővel ruházza fel, és így tőkévé változtatja anélkül, hogy ezért ipari, sőt még uzsora befektetéstől is elválaszthatatlan veszélynek kellene kitennie magát. Az állam hitelezői a valóságban semmit sem adnak, mert a kölcsönadott összeget könnyen átruházható állami adósságkötvénnyé változtatják,kormányzat és a nemzet között közvetítőt játszó pénzemberek rögtönzött gazdagságától,— valamint az adóbérlők, kereskedők, magán gyárosok meggazdagodásától is, akiknek minden államkölcsön egy-egy darabja égből hullott tőkét jelent —, az államadósság lendítette fel e részvénytársaságokat, a legkülönbözőbb fajtájú átruházható értékpapírokkal való kereskedést, az ázsióüzletet, egyszóval: a tőzsdejátékot, és a modern bankuralmat. melyek a kezükben továbbra is úgy működnek, mintha ugyanannyi készpénz volnának. De ha eltekintünk is a semmittevő járadékosok így teremtett osztályától, s a
    Minthogy az államadósság fizetéseket fedezetét az állami bevételek alkotják, amelyeknek fedezniük kell az évi kamat- stb., a modern adórendszer a nemzetközi kölcsönök rendszerének szükségszerű kiegészítője lett. A kölcsönök lehetővé teszik a kormány számára, hogy rendkívüli kiadásokat fedezhessen anélkül, hogy ezt az adófizető azonnal megérezné, de később mégis adóemelést tesz szükségessé. Másrészt az egymást követő adósságok felhalmozódása által előidézett adóemelés arra kényszeríti a kormányt, hogy az új rendkívüli kiadásoknál mindig újabb kölcsönöket vegyen fel! A modern adórendszer, amelynek tengelyét a legszükségesebb létfenntartási eszközökre kivetett adók, (tehát ezek megdrágítása) alkotják. (és mert ezt mindnyájan „fizetni kényszerül, aki él!) ezért magában hordozza az automatikus fokozódás csiráját (a kölcsönfelvevés kényszerének!) a túladóztatás nem rendkívüli jelenség, hanem ellenkezőleg alapelv! Ezért Hollandiában, ahol ez a rendszer először honosodott meg, de Witt a nagy hazafi Maximáiban úgy ünnepelte, minta legjobb rendszert arra, hogy a bérmunkásokat alázatossá, mérsékletessé, szorgalmassá és munkával túlterheltté tegyék.
    Nincs új a nap alatt! A magyar „komédia” a régi, csak a szereplők, és a szereposztás változik! Szemelvény: Szekfű Gyula: Három nemzedék című könyvéből.

    Feltűnés és botrányból ritkán következett tisztulás. A közvélemény éber kritikusainak, mikor a korrupció eseteit szellőztették, nem az erkölcsi tisztulás, hanem a kormány lejáratása, s általában 1867 kompromittálása volt a céljuk. A közjogi megoszlás oly férges gyümölcsöket termett, minők Széchenyi legkeserűbb sötéten látását is igazolták. A hatalom birtokában ülő párt kénytelen erkölcsi színvonalát tudatosan leszállítani, Szemet hunyni tagjainak erkölcsileg meg nem engedhető gazdagodása, anyagi manipulációi előtt viszont a hatalom birtokából kizárt ellenzéknek minden eszköz jó, hogy ellenfelének morális betegségét minél élesebb formában, a túlzó gyűlölet minél kiáltóbb színeiben vigye a közönség elé s így a kiegyezésre (ma a szocialistákra) minél halálosabb csapásokat mérjen. A korrupciónak ellenzéki kritikája a legjobb akarattal sem nevezhető erkölcsinek. Az ellenzék a kormánytól kiinduló anyagi korrupció ellensúlyozására érzelmi és értelmi korrupciót fejleszt ki, főleg a hírlapirodalom segélyével. Gyűlölködő természetük szabadjára engedve valóságos orgiáit rendezte a sajtószabadságnak, a fórum embervadászatok színhelyévé tétetett, sorsukat a legjobbak sem kerülhették, ki és jellemző a közhangulat félrevezethetőségére az a tény, hogy a színmagyar vidékek lakossága kőzáporral fogadja a vonatot, melyen Klapka Györgyöt sejtik
    A nemzet immár nem két pártra, de két ellenséges táborra szakadt, melyekben a tétlen gyűlölködés volt a napi munka, míg a polgári kötelesség, vele az állampolgári szolidaritás érzése, mely az abszolutizmus idején megvolt, ismét meglazult.
    Politikusi hagyományaink: a pápai követ 1526 májusában „mindinkább meggyőződöm róla, hogy az ország helyzete reménytelen.
    Ez az ország nem képes megvédeni magát, mert kormányzatában nincsenek becsületes emberek”.

    Megjelent a Kapu folyó iratban is!

  4. A gyarmattartási utmutató nekik pont’ annyit ér, mint korábban a bolsi típusú “etikai kódex”! Csak a pénz megléte (napláne “garantálása”), vagy meg nem léte az, ami nekik bármit is mond!

  5. Óbazmeg,
    az a Kurtz Ezredes, aki gyakorlatilag azért kapja a még véletlenül sem közpénzekkel kitömött PestiSrácoktól a zsét, hogy a píszít félredobva úgy sértegessen, mintha nem lett volna gyermekszobája, sértve érti magát egy politikailag korrektnek nem igazán nevezhető reklám miatt.
    Én már csak egy sört kérek.

    • Pöttyöspanni

      Kesztió vagy Biró,
      nyugtass meg, hogy meg tudod különböztetni egymástól egy magyarországi (egyébként gyak európa 60%-ban monopol helyzetben levő) multinacionális cég reklámját és egy kifejezetten, az iróniara szakosodott blog újságírójának írásait mint műfajt.
      Amennyiben mégsem menne és bocs de az elképesztően izzadtságszagú marhaságból (mondjuk minden megnyilvánulásod ilyen) amit összehordtál, erre lehet következtetni – az nem a blog szerzőjének a hibája, hanem sajnálatos módon nálad állnak fent olyan hiányosságok – amiket általában egy szükséges mennyiségű minimális olvasottság révén lehet(ett) volna megszerezni.
      Röviden, hogy te is felfogd – ez a blog egy sajtótermék – EZ MEGTEHETI. Az a másik meg egy reklám ami NEM teheti meg.

      Továbbá – a ‘közpénzekkel kitömöttség’ kapcsán – (szokásod szerint) ismét mellérúgtál mivel, ha annak a közpénzmennyiségnek – amit az a bizonyos globális cég lenyelt és lenyel folyamatosan incl. privatizáció (a ‘gyanús’ ügyeket nem is említem) – csak az egy század százalékát kapná meg a pestisrácok akkor ma nem MO-n de un-bloc közép-európában beleértve oláhországot is ahol az üleped mereszted, és feszt marhaságokat hordasz össze.

      Ja és még valami amikor te ironiával vagy “költői” tulzásokkal próbálkozol (de még a szimpla hasonlatok szintjén is) az eredmény olyan lesz mintha egy autista vagy gyengeelméjű probálkozna vele.

    • Pöttyöspanni

      Kesztió vagy Biró,
      Tovabba nyugtass meg, hogy meg tudod különböztetni egymástól egy magyarországi (egyébként gyak európa 60%-ban monopol helyzetben levő) multinacionális cég reklámját és egy kifejezetten, az iróniara szakosodott blog újságírójának írásait mint műfajt.
      Amennyiben mégsem menne és bocs de az elképesztően izzadtságszagú marhaságból (mondjuk minden megnyilvánulásod ilyen) amit összehordtál, erre lehet következtetni – az nem a blog szerzőjének a hibája, hanem sajnálatos módon nálad állnak fent olyan hiányosságok – amiket általában egy szükséges mennyiségű minimális olvasottság révén lehet(ett) volna megszerezni.
      Röviden, hogy te is felfogd – ez a blog egy sajtótermék – EZ MEGTEHETI. Az a másik meg egy reklám ami NEM teheti meg.

      Továbbá – a ‘közpénzekkel kitömöttség’ kapcsán – (szokásod szerint) ismét mellérúgtál mivel, ha annak a közpénzmennyiségnek – amit az a bizonyos globális cég lenyelt és lenyel folyamatosan incl. privatizáció (a ‘gyanús’ ügyeket nem is említem) – csak az egy század százalékát kapná meg a pestisrácok akkor ma nem MO-n de un-bloc közép-európában beleértve oláhországot is ahol az üleped mereszted, és feszt marhaságokat hordasz össze.

      Ja és még valami amikor te ironiával vagy “költői” tulzásokkal próbálkozol (de még a szimpla hasonlatok szintjén is) az eredmény olyan lesz mintha egy autista vagy gyengeelméjű probálkozna vele.

      Aztán, most nyugodtan sörözgessél tovabb a sarki kocsmaban a szorostalpú oláh haverjaiddal együtt – ott bazzmegolhatsz kedvedre te bunkó.

    • Pöttyöspanni

      Kesztió vagy Biró,
      nyugtass meg, hogy meg tudod különböztetni egymástól egy magyarországi (egyébként gyak európa 60%-ban monopol helyzetben levő) multinacionális cég reklámját és egy kifejezetten, az iróniara szakosodott blog újságírójának írásait mint műfajt.
      Amennyiben mégsem menne és bocs, de az elképesztően izzadtságszagú marhaságból (mondjuk minden megnyilvánulásod ilyen) amit összehordtál, erre lehet következtetni – az nem a blog szerzőjének a hibája, hanem sajnálatos módon nálad állnak fent olyan hiányosságok – amiket általában egy szükséges mennyiségű minimális olvasottság révén lehet(ett) volna megszerezni.
      Röviden, hogy te is felfogd – ez a blog egy sajtótermék – EZ MEGTEHETI. Az a másik meg egy reklám amit egy multi nyom ami NEM teheti meg.

      Továbbá – a ‘közpénzekkel kitömöttség’ kapcsán – (szokásod szerint) ismét mellérúgtál mivel, ha annak a közpénzmennyiségnek – amit az a bizonyos globális cég lenyelt és lenyel folyamatosan incl. privatizáció (a ‘gyanús’ ügyeket nem is említem) – csak az egy század százalékát kapná meg a pestisrácok akkor ma nem MO-n de un-bloc közép-európában beleértve oláhországot is ahol az üleped mereszted, és feszt marhaságokat hordasz össze.

      Ja és még valami amikoKesztió vagy Biró, előszös b..meg te – neveletlen kocsis.
      Tovabba nyugtass meg, hogy meg tudod különböztetni egymástól egy magyarországi (egyébként gyak európa 60%-ban monopol helyzetben levő) multinacionális cég reklámját és egy kifejezetten, az iróniara szakosodott blog újságírójának írásait mint műfajt.
      Amennyiben mégsem menne és bocs de az elképesztően izzadtságszagú marhaságból (mondjuk minden megnyilvánulásod ilyen) amit összehordtál, erre lehet következtetni – az nem a blog szerzőjének a hibája, hanem sajnálatos módon nálad állnak fent olyan hiányosságok – amiket általában egy szükséges mennyiségű minimális olvasottság révén lehet(ett) volna megszerezni.
      Röviden, hogy te is felfogd – ez a blog egy sajtótermék – EZ MEGTEHETI. Az a másik meg egy reklám ami NEM teheti meg.

      Továbbá – a ‘közpénzekkel kitömöttség’ kapcsán – (szokásod szerint) ismét mellérúgtál mivel, ha annak a közpénzmennyiségnek – amit az a bizonyos globális cég lenyelt és lenyel folyamatosan incl. privatizáció (a ‘gyanús’ ügyeket nem is említem) – csak az egy század százalékát kapná meg a pestisrácok akkor ma nem MO-n de un-bloc közép-európában beleértve oláhországot is ahol az üleped mereszted, és feszt marhaságokat hordasz össze.

      Ja és még valami amikor te ironiával vagy “költői” tulzásokkal próbálkozol (de még a szimpla hasonlatok szintjén is) az eredmény olyan lesz mintha egy autista vagy gyengeelméjű probálkozna vele.

      Aztán, most nyugodtan sörözgessél tovabb a szőröstalpú oláh haverjaiddal együtt – ott bazzmegolhatsz kedvedre te bunkó.

  6. Jó cikk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.