Kétmillió? Hagyjuk már!

Hagyjuk már ezt az „egymillió, vagy tán dupla annyi magyar menekült el az orbáni önkény alól!” mantrát… Kezd egy kicsit unalmassá válni. A parlamenti választások ugyanis egészen pontosan megmutatják, hogy valójában hány magyarról is van szó. Merthogy is álla helyzet?

A külföldi kirendeltségek (konzulátusok, nagykövetségek, stb.) szakreferensei mindent megtesznek azért, hogy aki akar, az szavazhasson. Tényleg és valóban minden segítséget megadnak annak, aki élni kíván állampolgári jogával. Máskülönben is működtetnek olyan segélyvonalat, ahol a kinti magyarok bármikor bármit kérdezhetnek tőlük. Ilyenkor, kampány idején pedig fokozott erővel dolgoznak azon, hogy senki jogai ne sérülhessenek.

Ehhez képest miről is szóltak a híradások alig egy hete, március 3-án?

„Négy héttel a jelentkezési határidő vége előtt már több mint 17,5 ezren vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, közel kétszer annyian, mint 2014-ben” (MTI)

Ez bizony azt jelenti, amit jelent. Ezt nem is kell túlzottan magyarázni. 17 500 körüli azoknak a külföldön dolgozó, szavazásra jogosult magyar állampolgároknak a száma, akik élni akarnak alkotmányos jogukkal. Hogy a többi kint élő magyar miért nem? Nos, a legtöbben erre a kérdésre azt a választ adják, hogy bonyolult odakint szavazni.

Nézzük, mi az a borzalmasan hatalmasan megterhelő teendő, ami „megbonyolítja”, már-már lehetetlenné teszi kinti polgártársaink számára a voksolást. Először is online regisztrálni kell (ügyfélkapuval vagy a nélkül) a külképviseleti névjegyzékbe. A határidő szűk. Mármint, ha valaki március 28-áig őrlődik ezen, mert akkor már csak egy napja marad. Ugyanis a határidő március 29-e.

Miután ez a bonyolult, és nem sok ember számára kivitelezhető feladat megtörtént, hátradől szépen a kinti magyar a fotelében, és vár 1-2 napot, amíg értesítik őt e-mailben, hogy felvették a névjegyzékbe.  Arról is értesítik, hogy hol szavazhat majd.

Függetlenül attól, hogy a módszer még mindig messze nem a legjobb és leggyorsabb, azért ezt kifogásolni enyhén szólva is nevetséges.

Választások ugyanis négyévente vannak. Tehát mindenkinek pontosan négy év áll a rendelkezésére ahhoz, hogy ezt a rendkívül bonyolult és embert próbáló feladatsort gondolatban átvegye, begyakorolja, s végül kivitelezze.

S ha esetleg pár száz mérföldet utazni is kell emiatt négyévente, az sem ördögtől való. Arról nem is beszélve, hogy a külföldön élő, ott tanuló vagy dolgozó magyarok túlnyomó része amúgy is rendszeresen jár haza. Amennyiben pedig hazautazását a „kellemeset a hasznossal” elv alapján erre a pontra időzíti, akkor az egész hacacáréra sincs, hiszen simán szavazhat ott, ahol az állandó lakcíme szerint be van jegyezve.

Addig viszont, amíg a kinti részvételi arány ilyen mértékű, ne beszéljünk – ha lehetne kérni – elégedetlenek százezreiről, pláne millióiról!

Mert ha akkora a diktatúra, amekkorának egyesek hazudják, akkor pont nem az a 10 perc online adategyeztetés, és a 150-200 mérföld utazás fog gátat szabni annak elmozdításában.

A diktatúra ellen rögtön egy észérvet is fel lehet hozni. A diktatúra ugyanis korlátozza az emberek szabad mozgását. Pontosan ezért nem lehetett a kádári nómenklatúra idején szabadon utazni és munkát vállalni. Ezzel szemben nálunk bárki bárhol vállalhat munkát, anélkül, hogy szavazati joga, s egyéb állampolgári joga sérülne. Pontosan ezért van az, hogy ma már akárki diktátorozhatja Orbánt Londonból, Frankfurtból, Párizsból vagy Portóból.

Tessék ezeken szépen elgondolkodni! Na, nem annak a 17 500 magyarnak, aki már regisztrált. Hanem annak a többinek, akinek csak a pofája jár, amikor diktatúrát fröcsög! Na meg a hazai libbant sajtó szopott agyú munkatársainak, akik ezeknek a vészmadaraknak a közösségi oldalakon történő károgásaiból vizionálnak valami nagy volumenűt, valami rendszerváltoztatót, valami forradalmit.

Facebook hozzászólások

  Nahát

10 hozzászólás

  1. Nem akarásnak nyögés a vége (vagy,ebben az esetben össze.vissza beszélés).

  2. Két észrevételem van
    Egy: a kinti magyarok Londonban alkotnak jelentős kolóniát (meg jellemzően a külképviseletekkel rendelkező nagyvárosokban) nekik miért is kell 100 kilómétereket utazni?
    Kettő: 2004ben Cambridge-ben tanultam és nem voltam rest elutazni Londonba kétszer is, hogy szavazhassak. Regisztrálni majd szavazni. Az busszal oda-vissza 10 óra.
    + egy: a külhoniak valóban szavazhatnak levélben, de csak pártlistára. Ki kell jelentkezni az itthon címről és akkor szvsz ugyan úgy lehet levélben szavazni. (Azért ebben nem vagyok biztos)

    • Tisztazzunk valamit ezekkel a “tavoli” szavazasokkal kapcsolatban;
      – ha valakinek VAN magyarorszagi allando bejelentett lakhelye, akkor (regisztracio utan) szavazhat a lakhelyetol tavol. Ez lehet Magyarorszagon belul is, vagy a vilagon barhol. Ebben az esetben a polgar szavazhat orszagos listara, es a lahelye szerinti egyeni kepviselojeloltre. (Akkor is pl. a debreceni kepviselojeloltre szavaz, ha a voksat Zalaegerszegen adja le.) Ehhez el kell menne a kijelolt kulkepviseletre, illetve Magyarorszagon belul a kijelolt szavazokorbe.
      – ha valakinek NINCS magyarorszagi bejelentett lakhelye, akkor szavazhat levelben. Ebben az esetben csak orszagos listara voksolhat, hiszen MELYIK helyi kepviselore szavazna, ha egyiknek a korzeteben sem lakik (hivatalosan)…?

  3. “A diktatúra ellen rögtön egy észérvet is fel lehet hozni” – ezeknek? Minek?

  4. Zsebe László

    Tombol a liberálfasizmus.
    Mindenhol. nem csak Magyarországon.
    Na ez már diktatúra.

  5. Hülyékkel nem szabad vitatkozni, mert lesüllyedsz a szintjükre, és ott megvernek a rutinjukkal. (Woody Allen)
    Valahogy emiatt nem tud célom lenni, hogy vitázzak a balosokkal. Bizonyítottak már, mégis bizonygatják, hogy.. pedig dehogy.

  6. Ervin! Sötét vagy minta zobák akna mélye. Már ha tudod egyáltalán hol van.

  7. nincs magyar lakcimem, ( lassan husz eve csak USA van ) regisztraltam a neten, elkuldom a levelet majd ha kell. Nulla kilometert – pontosabban nulla metert! – kell utazni, nem szolok egy szot sem, ellenben az minek jaratja a pofajat aki ugysem fogja venni a legkisebb faradtsagot sem hogy akar a kisujjat is megmozditsa a valasztasokert?

    …neha arra gondolok akik a leghangosabban orditoznak hogy diktatura van azok mar kicsit megerdemlnenek egy fel ev izelitot belole ugy komolyan…recski beutalo vagy kis malenkij robot, csak az ize miatt.

  8. Egyetértek! Maximálisan!

    Amúgy az alábbi lista megmutatja mi mindent “loptak” el az Orbánék.
    Talán ez az írás elrepül az ausztrál birkanyírókhoz is…no, meg a magyar diplomás európai mosogatófiúkhoz…

    Érdemes elolvasni azoknak is, akik azt állítják,
    hogy Orbánék “szétlopták az országot”:
    1. 2007-ben még 8 százalék volt az infláció,
    2016-ban mindössze 0,4 százalék.
    2. Az uniós átlagnál magasabb a gazdasági növekedés.
    3. A negyedik legkedvezőbb munkanélküliségi adat
    az Európai Unióban.
    4. A kétgyerekesek családi adókedvezménye 2018-ban
    már havi 35 ezer forint.
    5. A nettó átlagkereset elérte a 200 ezer forintot.
    6. 2010-hez viszonyítva duplájára nőtt
    a szakmunkás minimálbér.
    7. 2010-hez viszonyítva 88 százalékkal
    emelkedett a minimálbér.
    8. A nők 40 év után nyugdíjba vonulhatnak.
    9. A szakorvosok fizetése két ütemben
    207 ezer forinttal emelkedett.
    10. 2016 és 2018 között összesen 67 százalékos
    béremelés a mentőknél.
    11. 9 százalékra csökkent a társasági adó,
    ami Európában a legalacsonyabb.
    12. 7,5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók.
    13. 500 milliárdos fejlesztés és 400 milliárdos bérfejlesztés
    az egészségügyben.
    14. Duplájára emelkedett a gyógyításhoz használható
    MR-eszközök száma.
    15. Új szuperkórház épül Budapesten.
    16. 2017-ben már 100 ezer gyermek üdülhetett
    Erzsébet-táborban.
    17. A 2018-as költségvetésben 430 milliárd forinttal
    több jut az egészségügyre, mint 2010-ben.
    18. A várólistán levő betegek száma a 2017 májusára
    60 százalékkal csökkent.
    19. 2012 és 2017 között 650 milliárddal nőttek
    az oktatásra fordított költségvetési kiadások.
    20. Magyarország többet költ az OECD és az unió
    átlagánál az oktatási rendszerre.
    21. Az óvodai férőhelyek száma közel 9200 férőhellyel,
    míg a bölcsődei férőhelyeké 12 ezerrel növekedett 2010 óta.
    22. Ma már évente több mint egymillió gyermek kap
    ingyen tankönyveket.
    23. Minden 35 év alatti fiatalnak ingyenes
    egy nyelvvizsga megszerzése.
    24. Háromszor többet fordítunk gyermekétkeztetésre,
    mint 2010-ben.
    25. 2012 óta több mint 730 ezerrel csökkent
    a szegénység kockázatának kitettek aránya.
    26. A Munkahelyvédelmi akció 900 ezer munkavállaló
    foglalkoztatásához nyújt segítséget.
    27. A termékenységi ráta a 2010-es 1,25-ös szintről 2016-ra
    1,49-re emelkedett, amire 1996 óta nem volt példa.
    28. 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó,
    amelynek 2010-ben a felső kulcsa 32 százalék volt.
    29. A pedagógusok bérére 250 milliárd forinttal fordít többet
    a kormány, mint a pedagógus-életpálya bevezetése előtt.
    30. A rezsicsökkentéssel egy átlagos háztartás évente
    átlagosan 110 ezer forintot takarít meg.
    31. A rezsicsökkentés óta felére csökkent
    a lakossági közműtartozások összege.
    32. 40 féle ügyintézés díja szűnt meg 2016-ban és 2017-ben,
    ingyenessé vált például a lakcímkártya,
    a személyi igazolvány és az anyakönyvi kivonat igénylése.
    33. 5 százalékra csökkent a sertés- és a baromfihús, a tej,
    a tojás, a hal és az az éttermi fogyasztás
    és az internetezés áfája.
    34. 11,8 százalékról 4 százalékra csökkent a munkanélküliség.
    35. 2010 óta 280 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma.
    36. 2010-hez képest már 735 ezerrel dolgoznak többen.
    37. Az elmúlt 7 évben az EU-ban nálunk nőtt
    legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság.
    38. Több bűnöző a börtönökben, lényegesen javult
    a közbiztonság.
    39. Nagysikerű vizes világbajnokság.
    40. Új egészségügyi szűrőbuszok járják az országot.
    41. 2010 óta megduplázódott a biogazdálkodással
    foglalkozó termelők száma.
    42. Kivezettük a devizahiteleket.
    43. 2014 óta a nem teljesítő lakossági hitelek
    több mint a felére csökkentek.
    44. Akár 20 millió forinttal segíti a kormány
    a családok otthonhoz jutását.
    45. 2015 óta több mint 60 ezren vették igénybe a CSOK-ot.
    46. Jövőre 226 milliárd forintot fordítunk otthonteremtésre.
    47. Ingyenes lett a személyi igazolvány, a lakcímkártya,
    és a jogosítvány kiváltása.
    48. 2010 óta több mint 1000 kilométerrel nőtt
    a kerékpárutak hossza.
    49. 2012 óta 3% alatt tartjuk az államháztartási hiányt,
    ami a szocialista kormányoknak 2002 és 2010 között
    egyszer sem sikerült!
    50. Az elmúlt 7 évben az EU-ban Magyarországon csökkent
    a második legnagyobb mértékben az államadósság.
    51. 2010 óta 30 új mentőállomást épült.
    52. 2010 óta 500 új mentőautó állt szolgálatba.
    53. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program
    keretében 27 új tornaterem és 25 tanuszoda épül meg.
    Továbbá:
    – Újjáépült a Zeneakadémia,
    – a Vigadó, Wellish-palota (Igazságügyi Minisztérium épülete)
    impregnált kövekkel tatarozták és teljesen újjá varázsolták
    a Parlamentet. Megújult:
    – az Olimpiai park,
    – a Ferenciek tere,
    – a Keleti pályaudvar,
    – az Erkel Színház,
    – a Mátyás templom,
    – a Várkert Bazár,
    – a Palota Negyed a VIII. kerületben és szinte az egész kerület!
    – a Sasadi út (a volt Osztyapenkó) és környéke.
    – Megnyílt a felújított füzéri vár.
    – Elkészült a 4-es Metró, a Keletitől a Kelenföldi pályaudvarig.
    – Új egyetem született és épült, a Ludovika és most épül
    a Campus kollégiuma.
    -Befejeződött a Széll Kálmán tér felújítása.
    Tovább folyik a kórház felújítási program is!
    – 6,8 milliárd forintból felújított Szent Imre Kórház,
    – 600 millió forintos rehabilitációs ellátás fejlesztés
    az egri Markhot Ferenc Kórházban.
    – 10 milliárd forint a sportkórház felújítására,
    – 1,4 milliárdért épül a körmendi kórház, a kórházban
    8000 négyzetméternyi részt felújítanak
    és 300 négyzetméter új épületrészt építenek.
    – 1,4 milliárd jut a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház
    átépítése és korszerűsítése.
    – 30 milliárd forintból újul meg a Zala Megyei Kórház,
    – a Dombóvári Szent Lukács Kórház 1 milliárd 880 millió
    forintba kerül,
    – 11,2 milliárdos beruházás a győri Petz Aladár
    Megyei Oktató Kórházban.
    Még néhány kórházi tétel:
    – Szent Imre kórház helikopter leszállóval BP-en.
    – Pécsi Tudományegyetem 400 ágyas, teljes felújítása.
    – Heves megye, Markot Ferenc kórház 6 milliárd.
    – Szombathely Markusovszky kórház.
    – Hatvani Albert Schweitzer fél milliárd.
    – 6 Bethesda gyerekkórház. Budapest
    – Debreceni kórház.
    – Körmendi kórház, épülőben 1.4 milliárd.
    – Kaposvári kórház. 1.5 milliárd!
    – Békés megyei Pándy Kálmán kórház, Gyula
    – Bajcsy-Zsilinszky kórház, Budapest
    – Várpalotai kórház.
    – Uzsoki kórház. BP. 6.5 milliárd ft.
    – Nyíregyházi kórház.
    – Dombóvári kórház.
    – Hódmezővásárhelyi kórház 896 millió.
    – Somogy megyei Kaposi Mór kórház, Kaposvár
    – Siófoki kórház.
    – Pécsi kórház.
    – Mohácsi kórház.
    – A győri Petz Aladár 11 milliárd CSÚCS TECHNOLÓGIA !!!
    A hűtő-, és mosógép csere pályázat is említésre méltó, stb…
    Lekerültünk a szégyenpadról, ahová az előző kormányok juttattak bennünket. A nemzetközi minősítő cégek
    felminősítették Magyarországot!
    Persze sok-sok lényeges dolog kimaradt a listából,
    de ennyiből is jól látszik, hogy az Orbán-kormány teljesítménye
    minőségileg és mennyiségileg is más kategóriát jelent,
    mint ami a korábbi balliberális alatt történt.
    Elméletben biztosan létezhet még jobb teljesítmény.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.